Újjabb nyomoraim vannak.Régen még kamaszkoromban a rengeteg sportolástól nem voltam sovány.Kövér sem, csak izmos.Sosem láttam magam szép,jó alakú csajnak.Ebben megerősített a nagybátyám, aki a vékonyka unokanővéremhez hasonlított, és zsufának hívott.Ez így elég kedvesnek hangzik, de engem már akkor is nagyon bántott.Pedig hangsúlyozom nem voltam kövér.Olyan átlgos voltam.Hogy jobban megértsétek 160cm vagyok, és akkor voltam 54 kg.Aztán lett egy barátom aki szerint viszont egyenesen kövér voltam.Állandóan mondta.Kövér vagy,dagadt vagy,fogy már le, hasonlók.Mostani ésszel tudom hogy Ő egy vérköcsög, de akkor hittem neki, és Én is úgy gondoltam, hogy kövér vagyok.Szakítottunk, de addigra már volt egy nagyon komoly kissebbségi komplexusom.Takargattam a testem, állandóan melegítőben jártam, összehúztam magam, mert úgy gondoltam, ha Ő kövérnek lát, akkor más is.Mivel az Ő kocsmályukban dolgoztam új munkahelyet kellett keresnem.Hamar ment.Az új munkahelyemen azonban a munkatársnőm csak a súlyával foglalkozott.Mennyit evett, hány kaloriát vitt be aznap, mit ehet még aznap. Sőt!Még azt is megmérte amit kikakilt.Na nekem sem kellett több.Mondjuk Én nem mértem a saját kakim, de azt hogy mennyit eszek egy nap elkezdtem figyelni.Ezt hívják anorexia nervosa -nak.Ahogy a köznyelvben használják anorexia.Sok a tévedés ezzel kapcsolatban.Az anorexia egy pszihés betegség,és étvágytalanságot jelent.De azt is amit Én csináltam vagyis az állandóan azzal való foglalkozát hogy mit, mennyit eszem, és hány kiló vagyok.De az is az ha a páciens túl sokat mozog.Aztán van ,egy egy hasonló kórság.Nevezetesen a bulimia.Ez azt jelenti, hogy falási rohamaid vanna,hihetetlen mennyiségú kaját vagy képes magadba tömni amit azután hogy megettél kihánysz.Szégyenled, de kihányod, hogy nehogy egy gramm is lerakódjon rád.Na nálam ez mind fenn állt.Nem is ettem, ha ettem kihánytam,és ez mellett minden nap izzasztottam magam.Konditeremben, vagy otthon. Mindegy volt.Az eredmény 45 kg.Minden csontom kinnt volt.A Muci vette észre hogy baj van.Megpróbáltuk otthon megoldani a problémát.Úgy tünt sikerült is.Mostanáig.Nemrég orvoshoz kellett mennem.Azt tudtam hogy az aszisztens szülni fog, és új lesz helyette(ami valjuk be teljesen logikus)de azt nem tudtam, hogy ki lesz az.Hát mit az Isten!Az új aszisztens az egyik delikvens azok közül, akivel szerintem megcsaltak.Eredméy:NEM HISZEM EL!!!!!!!!!!!! Megint nagyon kiakadtam.NAGYON!Űjra kezdődött bennem minden.Felszkadtak a régen befortnak hitt sebek.Mert bár sokminden kiesett az életemből Ő nem.Megint mély a depim.Ugye nincs hajam, híztam a szeroid kúráktól, és hiába mondják, hogy jól nézel ki,Én úgy érzrm magam, mint egy kardszárnyú delfin.Tehát újra csak az érdekel, hogy hogy nézek ki.Igyekszem csinos lenni, de nem férek bele a régen 54 kilósan hurdott ruháimba, mert jelenleg 60 kilós vagyok.Ha elmegyek ruhát venni, akkor kell valaki aki segít őket felvenni, főleg a gatyát, de mire felcincáljuk rám izzadok mint egy ló, és máris minden tapad rám.Mire a kérdés a segítőtől:Nem szorít?Ezzel az őrületbe kergetnek.Nem, nem szorít.Csak rámtapad.De olyan sajnálkozva néznek ilyenkor, hogy legszívesebben tíz körömmel esnék nekik,hogy lecsupaszítsam az orcájukat.Aztán a tükörelé fordítsam Őket, és megkérdezzem:Fáj?Pedig most nem csinált a csaj semmi rosszat.Csak létezik.És mivel neki van haja, és azzal néz ki úgy mint egy cet, Én meg haj nélkül úgy mint egy delfin sz.ar .Az van bennem, hogy le KELL fogynom.Csakhogy ezeket a gondolataimat észrevették rajtam.Így most mindenki azt nézi, hogy eszem-e.Nem maradt tehát más mint a mozgás.De azt is figyelik, nehogy túlzásba essek.Jó mi? Tehát most itt tartok.Újra nexíásan, egy eltávolított daganattal, tüneti epilepsziával.Az élet annyira csodás(ezt olvasd iróniával, gúnnyal,dühvel stb.)De ez rá fog menni a kapcsolatomra.Állandóan letört vagyok, és veszekszem.Nem lehet ezt bírni.Nem tudom mi lesz, vagy legyen.Össze kéne szednem magam.Majd kitalálok valamit.